| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

♦ SAM3 Sárkány alszik veled. Beszélgetések könyve. Vál., szerk., s. a. r. Ablonczy László. Bp., 1991, Szépirodalmi Könyvkiadó, 507 p. 19 cm. /Sütő András munkái [3.]/ ISBN 963-15-4335-8; életmű: ISBN 963-15-4100-2. [Az interjúk első közlésének forráshelyével.] Τ Tartalom: A bölcsőhely parancsai. /cikluscím/ (5) • Nádor Tamás: Tíz kérdés Sütő Andráshoz. (7–16) [S09790 Magyar Ifjúság, 1976. szept. 24.] • Albert Zsuzsa: Írószobám. (17–35) [Magyar Rádió, 1978. szept. 24.; S13650 Jelenkor, 1979. márc.] • Szemes Piroska: Anyám mindig szerette, ha írtam. (36–41) [S09730 Nők Lapja, 1976/34.] • Földes Anna: A megtartó család dicsérete. (42–52) [S11900 Nők Lapja, 1978. ápr. 1.] • Beke György: A bölcsőhely parancsai. (53–77) [S06050 Igaz Szó, 1972/10.] • Beke Mihály András: A nyelv és a népdal páros szárnyát kaptam Enyeden. (78–87) [S20620 Köznevelés, 1987. dec. 18.] • Ablonczy László: Az írás megbékítő hatalma. Tűnődés az idő felett. (88–97) [S10350 Forrás, 1977/5-6.] • Farkas Tamás: Író a Hargita alján. (98–102) [S15760 Új Tükör, 1980. szept. 14.] • Művek forrásvidéke. /cikluscím/ (103) • Huszár Sándor: Istenek és falovacskák. (105–114) [S04100 Utunk, 1969. jún. 6.] • Tamás Menyhért: A művészet szerepe nem a meghökkentés. (115–118) [S04930 Népszava, 1971. jan. 16. (a kötet jegyzeteiben tévesen: jan. 10!)] • Marosi Ildikó: „Velük szóltam…” (119–122) [S05180 Utunk, 1971. máj. 14. // Eredeti címe: Beszélgetés Sütő Andrással.] • Gách Marianne: „Kálvini indulattal faggattam magamat.” (123–130) [S08790 FiSziMu, 1976. jan. 3. // Eredeti címe: 21 kérdés Sütő Andráshoz.] • Marosi Ildikó: Hajnali munka. (131–138) [S08910 A Hét, 1976. jan. 16.] • (–): Ki-ki a magáét mondja. (139–140) [S09920 Fáklya, 1976/306. sz.] • Tarján Tamás: Tűnődés Ábel füstjéről. (141–149) [S12530 Színház, 1978. júl. // Eredeti címe: Beszélgetés Sütő Andrással.] • Sinkovits Péter: A három dráma. (150–153) [S13100 Magyar Szó, 1978. nov. 28.] • Ablonczy László: Vidám siratók. (154–171) [S19030 Tiszatáj, 1986/3.] • Kántor Lajos: Kötél – homokból. (172–182) [S12430 Igazság, 1978. jún. 18.] • Zelei Miklós: Árnyalati, tehát lényeges. (183–188) [S15070 Magyar Hírlap, 1980. febr. 10.] • Krizsán Zoltán: Hírhedett példa. (189–195) [S16080 Igazság, 1981. márc. 1. // Eredeti címe: Ősbemutató előtt A szuzai menyegző. Beszélgetés Sütő Andrással…] • Ablonczy László: Varázsköreim. (196–253) [S17440 Tiszatáj, 1982. júl.] • Nádor Tamás: Az Idő markában. (254–260) [S18000 Könyvvilág, 1984. febr.] • Frigyesy Ágnes: Álomkommandó. (261–264) [S19240 FiSziMu, 1986. szept. 13.] • (–): Hol volt, hol nem volt… (265–266) [S20160 Magyar Ifjúság, 1987. aug. 21.] • „Úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk…” /cikluscím/ (267) • Fehér Ferenc: Év végi beszélgetés. (269–274) [S06840 Magyar Szó, 1973. dec. 31./1974. jan. 1-2.] • Mezei András: Szabad-e a nyelvből kultuszt csinálni? (275–283) [Első közlés, ebben a formában: A0590 Évek…: 234–241.] • Csáky Zoltán: Tény és való. (284–290) [S13670 Művelődés, 1979. márc.] • Ablonczy László: Mai gond és hajdani örömhír. (291–298) [S14030 Tiszatáj, 1979. máj. // Eredeti címe: Közösség-egybegyűjtő hatalom. Beszélgetés a Herder-díjas Sütő Andrással.] • Kiss Károly: A nép genetikus szelleméről. (299–303) [S14200 Magyar Nemzet, 1979. máj. 27. // Eredeti címe: A sajátosság méltósága.] • Hary Márta: A kollektív magány. (304–307) [S13330 Négy Évszak, 1979/1.] • Mikó Ervin: Azt írni, amit élünk. (308–315) [S14890 Utunk, 1980. jan. 11. // Eredeti címe: Mikó Ervin kérdezi Sütő Andrást.] • Pálfy G. István: „Úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk…” (316–330) [S16850 Alföld, 1981. szept. // Eredeti címe: Induljatok el az anyanyelv ösvényein és meglátjátok a bölcsőt… Beszélgetés Sütő Andrással.] • Nagy Judit: Keresni a cselekvés módozatait. (331–344) [S16040 Irodalmi Szemle, 1981. márc.] • Kiss Horváth József: A toleranciáról és Bábel örökségéről. (345–351) [A0750 Sikaszói…: 101–107. // Vesd össze: S18440 Világ és Nyelv, 1985/3.] • Ablonczy László: Sárkány alszik veled. (352–356) [S19810 FiSziMu, 1987. jún. 20.] • Páll Árpád: Az író irodalmon kívüli gondjairól. (357–396) [A teljes szöveg először in: S22480 Alföld, 1990. máj.] • Ablonczy László: „Fűszálviták”, remények, betiltott darabok. (397–404) [S21220 FiSziMu, 1989. máj. 6.] • Fejér Gyula: „Az omlásnak ez csak a kezdete.” (405–414) [Első közlés, címváltozattal, in: P0960 F. Gy.: Mi magyarul vagyunk emberek. Bp., 1989.: 145–149.] • Balázs Ádám: „… van esélyünk az újrakezdéshez”. (415–419) [S21250 Magyar Hírek, 1989. máj. 22. // Eredeti címe: Beszélgetés Sütő Andrással…] • Kútmérgezés történt. /cikluscím/ (421) • Ablonczy László: A kisebbségi lét nem tűri a szétforgácsolódást. (423–429) [Első teljes közlés. Részletek in: S21550 Népszava, 1990. jan. 5.] • Rikli Ferenc: A folyamat gyötrelmes… (430–434) [Nota bene: a 434. oldalon az írás keletkezésének időpontja: 1990. febr. 10.; az 506. oldalon olvasható jegyzet szerint az írás 1990. jan. 20-án jelent meg S21640 A Helyzet c. lapban; ez utóbbi adat a helyes!] • Tófalvi Zoltán: Egy paranoiás elme garázdálkodásaiból. (435–444) [S21690 A Hét, 1990. febr. 8.] • Cselényi László: Lángot fúj a sárkány… (445–451) [Első közlés: Sütő András üzenete a Panorámában címváltozattal, in: S22401 Hitel, 1990. ápr. 18.] • Cseke Gábor: „Én nem futottam el!” (452–455) [S22170 RMSz, 1990. márc. 30. // Eredeti címe: Közelítések egy betegágyhoz.] • Chrudinák Alajos: Az is elképzelhető, hogy a dolgok rosszabbra fordulnak. (456–463) [Panoráma c. tévéműsor, 1990. ápr. 2.] • Vajda Péter: Folytatni fogom, amit eddig tettem. (464–467) [S22800 Népszabadság, 1990. jún. 25.] • Kiss Zsuzsa: „A csónak alól elmegy a tenger…” (468–475) [S23020 RMSz, 1990. júl. 26.] • Tófalvi Zoltán: A szülőföldhöz való jogunk: az itthonmaradás, a hazatérés érve. (476–481) [S23250 A Hét, 1990. aug. 9.] • Ablonczy László: A gyertya könnye. Strasbourgi beszélgetés Sütő Andrással. (482–502) [S23750 Magyar Fórum, 1990. dec. 22., 1991. jan. 3. és jan. 10.] • A. L.: Jegyzetek. (503–507). ¤ Ismertető: S24070 Beke György: Könyvvilág, 1991. máj. S24150 Nagy Pál: Népújság, 1991. jún. 8.

♦ Egy lócsiszár virágvasárnapja. – Csillag a máglyán. – Káin és Ábel. Szerk., a függeléket összeáll. Nagy Pál. Mvh., 2003, Mentor Kiadó, 229 p. [A szerző fényképét Molnár Edit készítette 1974-ben. // A drámák szövegén – a Sütő András munkái sorozatban megjelent változat óta – még javított a szerző! // ISBN 973-599-089-X.] Τ Tartalom: Egy lócsiszár virágvasárnapja. Dráma három felvonásban Heinrich von Kleist krónikája nyomán (5–62) • Csillag a máglyán. Dráma három felvonásban (63–141) • Káin és Ábel. Dráma három jajkiáltásban (143–217) • Függelék (218–229) [Minden drámáról azonos szerkezetű jegyzetek: az ősbemutató helye és dátuma; Szerző a darab forrásvidékéről; Szemelvények a megjelent kritikákból (1. Kántor Lajos, Ablonczy László, Szekrényesy Júlia, Pálfy G. István, Bertha Zoltán; 2. Jókai Anna, Láng Gusztáv, Gálfalvi Zsolt, Lázok János, Tarján Tamás; 3. Marosi Péter, Görömbei András, Gáll Ernő, Bretter György.)]

= R570">R570 ♦ In memoriam… = *** Csillag a máglyán. In memoriam Sütő András. Oktatási segédkönyv. Vál., szerk., összeáll. Görömbei András. Sorozatszerk. Domokos Mátyás. Bp., 2007, Nap Kiadó, 394 p. /In memoriam/ ISBN 978-963-9658-27-1. [A teljes tartalmat lásd: R570">R570.] Τ Tart.: S. A.: Önéletrajz helyett… (7–10) [Lh: G04380 Igaz Szó, 1963. aug.] • S. A.: Az én egyetemem. (10–16) [Lh: G06230 Igaz Szó, 1971. jan.] • S. A.: Mondd! Szusszanásnyi megállás a Kolozsvári Magyar Állami Magyar Színház előtt. (99–100) [Ex: A0360 Istenek…] • S. A.: Csipkerózsika. (195–211) [Ex: A0750 Sikaszói…] • Sütő András levele Sinkovits Imréhez. (243–248) [Első közlés: G09400 Magyar Nemzet, 1989. máj. 8.] • S. A.: Naplójegyzetek. (1984. júl. 31.; 1986. aug. 8.; 1987. febr. 13.; 1989. jún. 25., júl. 21., aug. 6., szept. 6.) (318–324) • S. A.: Kétszázötven törvénytelen advent. (327–329) [Első

♦ Tarján Tamás: Kortársi dráma. Arcképek és pályarajzok. Bp., 1983, Magvető Kiadó, 455 p. /Elvek és utak/ [Jegyzetekkel. „A tanulmányok szövege az esetleges megjelenéskor kisebb-nagyobb mértékben eltért a jelenlegitől; olykor címük is más volt.” // Tart.: Itt állok, másként nem tehetek (134–158. // Pályakép az íróról.) // Vesd össze: S09150 Színház, 1976/3. és S17620 Napjaink, 1982/12. // Ua. in: R490 DTK: 166–181. és in: R570 In memoriam…]

♦ Tarján Tamás: Százszorszínház. Kritikák. Bp., 1983, Magvető, 529 p. ISBN 963-271-975-1. [Tart.: Egy lócsiszár… (József Attila Színház) (246–248. // Első közlés: S10220 Kritika, 1977/4.) • Csillag a máglyán (KÁMSz és Kaposvár) (249–254. // Első közlés: S09610 Kritika, 1976/6.)]

♦ Reményi József Tamás – Tarján Tamás: Magyar irodalom, 1945–1995. Műelemzések. Bp., 1996, Corvina, 236 p. (A köteten: ISBN 963-13-4238-7. Javított:) ISBN 963-13-4102-X.) [Tart.: R. J. T.: Sütő Andrásról. (147) • S. A.: Anyám… (részlet) (148–151. // Ex: A0270: 174–176)]

♦ DTK = *** Tanulmányok Sütő Andrásról. Szerk. Görömbei András. Debrecen, 2002, Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, 411 p. [A tanulmányok lelőhelyeit (Lh.) a 409. oldalon kezdődő listából vettem át, több helyen kiegészítettem. // DTK a debreceni tanulmánykötet munkacímből rövidítve.] Τ Tartalom: A bölcsőhely parancsai /fejezetcím/ (5) • Nagy Pál: Felfedező nyugtalanság. (7–22) [Lh: A0250 N. P.: Előszó, in: S. A.: Misi, a csillagos homlokú. Kvár, 1972.] • Cs. Nagy Ibolya: A bölcsőhely parancsai. Sütő András novelláiról. (23–28) [Lh: S10460 Alföld, 1977/6.] • Bertha Zoltán: Félrejáró Salamon és társai. (29–34) [Lh: Q060">Q060 B. Z.: Sütő András. 1995.: 54–61] • Anyám könnyű álmot ígér /fejezetcím/ (35) • Czine Mihály: Anyám… Sütő András könyve. (37–40) [Lh: P0580">P0580 Cz. M.: Nép és irodalom. Bp., 1981. 2. kötet: 147–151.] • Bálint Tibor: Hétköznapok a keresztfán. (41–44.) [Lh: P0260 B. T.: Kenyér és gyertyaláng. Kvár, 1975.: 110–116.] • Gáll Ernő: „Holt-tengeri” jelentés. (45–47.) [Lh: P0390 G. E.: Nemzetiség, erkölcs, értelmiség. Bp., 1978.: 192–195.] • Féja Géza: Műfaj születik. (48–50.) [Lh: P0380 F. G.: Törzsek, hajtások. Bp., 1978.: 184–189.] • Gálfalvi Zsolt: Vallomás az elkötelezettségről. (51–61.) [Lh: P0340">P0340 G. Zs.: Az írás értelme. Buk., 1977.: 179–194.] • Pomogáts Béla: Költészetben elbeszélt szociográfia. (62–68.) [Lh: P1010 P. B.: Kisebbség és humánum. Bp., 1989.: 173–186.] • Görömbei András: Anyám… (69–83.) [Lh: Q030 G. A.: Sütő András. 1986.: 136–166.] • Veress Dániel: Szélfútta ágon fészek. Mozgógépek Sütő András műhelyéről. (84–104.) [Lh: S06070 Tiszatáj, 1972/10.: 34–48.] • Itt állok, másként nem tehetek /fejezetcím/ (105.) • Gálfalvi Zsolt: Drámák humánuma – avagy a humánum drámái. (107–113) [Lh: P0340">P0340 G. Zs.: Az írás értelme. Buk., 1977.: 195–204.] • Pálfy G. István: A hitvitázó. (114–121) [Lh: S10410 Alföld, 1977/6.: 36–42.] • Láng Gusztáv: Eszme és történelem. (122–124) [Lh: S10420 Alföld, 1977/6.: 42–43.] • Réz Pál: Itt állok, másként nem tehetek. Sütő András két drámája. (125–131) [Lh: S09140 Tiszatáj, 1976/3.: 90–95.] • Gáll Ernő: A „felemelt fő” dramaturgiája és filozófiája. (132–145) [Lh: P0730 G. E.: A sajátosság méltósága. Bp., 1983.: 97–121.] • Szakolczay Lajos: A vélekedés szabadsága. Arcok és helyzetek Sütő András színpadán. (146–160) [Lh: P0830">P0830 Sz. L.: Dunának, Oltnak. Bp., 1984.: 297–320.] • Kántor Lajos: „… meg nem maradhatunk az alázat porában”. Sütő András drámaírói útja. (161–165) [Lh: P0510 K. L.: Korunk: avantgarde és népiség. Bp., 1980.: 495–503.] • Tarján Tamás: Itt állok… (166–181) [Lh: P0760 T. T.: Kortársi dráma. Bp., 1983.: 134–158] • Bretter György: A hegyen túl is hegy van. (182–186) [Lh: P0430 B. Gy.: Itt és mást. Buk., 1979.: 473–479.] • Pécsi Györgyi: Az ember szabadsága. Rend és rendetlenség Sütő András drámáiban. (187–196.) [Lh: P1270 P. Gy.: Olvasópróbák. Miskolc, 1994.: 199–211.] • Lázok János: Trilógia vagy tetralógia? (197–205) [Lh: Q080 L. J.: Sütő András drámatrilógiája. Mvh., 1997.: 85–95.] • Márkus Béla: Fájdalmas farsangi játék. Sütő András új darabja. (206–212) [Lh: S10490 Alföld, 1977/6.: 60–64.] • Engedjétek hozzám jönni a szavakat /fejezetcím/ (213) • Illyés Gyula: Sütő András nagy úton. Sütő András köszöntése 50. születésnapján. (215) [Lh: S10370 Tiszatáj, 1977/6.: 3–6.] • Czine Mihály: Sütő András küldetése. (216–220) [Lh: P0580">P0580 Cz. M.: Nép és irodalom. Bp., 1981. 2. kötet: 140–146.] • Szakolczay Lajos: Esszéítélet. (221–225) [Lh: P0830">P0830 Sz. L.: Dunának, Oltnak. Bp., 1984.: 281–287.] • Alexa Károly: Sütő András: Istenek és falovacskák. (226–230.) [Lh: S06780 Kortárs, 1973/12.: 2033–2037.] • Farkas Árpád: Pusztakamarási körtevirág. (231–237) [Lh: P0720 F. Á.: Asszonyidő. Buk., 1983.: 91–99.] • Kovács Sándor Iván: Tűnődések a fennmaradás módozatain. Jegyzetek Sütő András két könyvéről. (A0290 Rigó…; A0360 Istenek…) (238–244) [Lh: P0400 K. S. I.: Jelenlévő múlt. Bp., 1978.: 400–409.] • Alexa Károly: Maros menti Parainesis. (A0510">A0510 Engedjétek…) (245–249) [Lh: P1550 A. K.: A szerecsen komornyik. Bp., 1999.: 100–104.] • G. Kiss Valéria: Ahol véget ér a szó… (A0510">A0510 Engedjétek…) (250–253) [Lh: S10480 Alföld, 1977/6.: 57–60.] • Bertha Zoltán: „Maradok, másként nem tehetek”. Az esszéíró Sütő Andrásról. (254–263) [Lh: P1680 B. Z.: Sorstükör. Miskolc, 2001.: 316–329.] • Hatalom és téboly /fejezetcím/ (265) • Ablonczy László: A Nagy Romlás alatt. (267–278.) [Lh: Q100">Q100 A. L.: Nehéz álom. Bp., 1997.: 345–361.] • Bertha Zoltán: Hatalom és téboly: A szuzai menyegző; Álomkommandó. (279–288) [Lh: Q060">Q060 B. Z.: Sütő András. 1995.: 174–191.] • Elek Tibor: A lehetetlen kísértése. (Álomkommandó.) (289–300) [Lh: P1250 E. T.: Szabadságszerelem. Kalligram, 1994.: 83–96.] • Sándor Iván: A tetthiány némasága. Esszé Az álomkommandóról. (301–308) [Lh: S20750 Alföld, 1988/2.] • Nagy Gáspár: „Ararátlanul”. (A lőtt lábú madár nyomában.) (309–310) [Lh: S20880 Könyvvilág, 1988/5.] • Görömbei András: Tűnődés Sütő András naplójegyzeteinek olvasása közben – kitérőkkel. (311–320) [Lh: P1330 G. A.: A szavak értelme. Bp., 1996.: 311–320.] • Az elveszített szem fényei /fejezetcím/ (321) • Csoóri Sándor: Az elveszített szem fényei. (323–325) [Lh: P1240 Cs. S.: Tenger és diólevél. Bp., 1994. 1. kötet: 518–520.] • Ablonczy László: „S kezdék nevetni a sírás helyett”. (326–336) [Lh: Q100">Q100 A. L.: Nehéz álom. Bp., 1997.: 459–474.] • Cs. Nagy Ibolya: Út a méltóságától megfosztott emberig. (Balkáni gerle) (337–350) [Lh: R430 *** Nemzetiségi magyar irodalmak… Debrecen, 2000.: 81–89.] • Ablonczy László: Vásárhelyi lakodalmas. (351–362) [Lh: S32270 Hitel, 2002/6.] • Cs. Nagy Ibolya: A1070 Kalandok könyve. (363–377) [Lh: S32290 Hitel, 2002/6.] • Görömbei András: Erdélyi változatlanságok. S. A. könyve. (378–383) [Lh: S31940 Hitel, 2001/10.] • Márkus Béla: A szolgák felelősségével. (Erdélyi változatlanságok.) (384–394) [Lh: S32730 Tiszatáj, 2002/7.] • Pomogáts Béla: Kisebbségi sors és kisebbségi írópálya. (395–407) [Lh: P1640 P. B.: Leletmentés. Bp., 2000.: 8–24.]

= C810 ♦ In memoriam… = *** Csillag a máglyán. In memoriam Sütő András. Oktatási segédkönyv. Vál., szerk., összeáll. Görömbei András. Sorozatszerk. Domokos Mátyás. Bp., 2007, Nap Kiadó, 394 p. /In memoriam/ ISBN 978-963-9658-27-1. [A korábbi közlések forráshelyeivel.] Τ Tartalom: A bölcsőhely parancsai. /fejezetcím/ (5) • Sütő András: Önéletrajz helyett… (7–10) [Lh: G04380 Igaz Szó, 1963. aug.] • Sütő András: Az én egyetemem. (10–16) [Lh: G06230 Igaz Szó, 1971. jan.] • Földes László: A0040 Emberek indulnak. (16–36) [Lh: S00740 Igaz Szó, 1953. okt.] • Veres Péter levelei Sütő Andráshoz. (36–38) [Lh: S04610 Igaz Szó, 1970. aug.] • Nagy Pál: Az idő hullámhosszán. (38–52) [Lh: S03760 Igaz Szó, 1967. okt.] • Szakolczay Lajos: Sütő András. (52–61) [Lh: S06490 Kortárs, 1973. aug.] • Bálint Tibor: Hétköznapok a keresztfán. (62–66) [Első közlé

♦ Tarján Tamás: Vidéki színházak Budapesten. Kritika, 1975. jan.: 7, 8. [Tk. Egy lócsiszár… Kaposvár.]

♦ Tarján Tamás: Itt állok, másként nem tehetek. Sütő András, a drámaköltő. Színház, 1976. márc.: 1–7. [S. A. drámáiról: Mezítlábas…; Tékozló szerelem; Pompás Gedeon; Egy lócsiszár…; Csillag… // Ua. in: S17620 Napjaink, 1982/12. és kötetben, in: P0760 T. T.: Kortársi dráma. Bp., 1983.: 134–158.; in: R490 DTK: 166–181. és in: R570 In memoriam…]

♦ Tarján Tamás: Sütő András: Csillag a máglyán – Kolozsvárott és Kaposvárott. Kritika, 1976. jún.: 28–29. [Ua. kötetben, in: P0770 T. T.: Százszorszínház. Bp., 1983.: 249–254.]

♦ Tarján Tamás: Beszélgetés Sütő Andrással. Színház, 1978. júl.: 32–34. [Az interjú 1978. febr. 22-én készült az író marosvásárhelyi otthonában, az MTV Színházi album c. műsora számára. A szerkesztett szöveg a Négyszemközt rovatban jelent meg; a beszélgetés néhány részlete 1978. márc. 7-én került képernyőre. // Sütő András drámaírói munkásságáról vall. // Ua. kötetben, Tűnődés Ábel füstjéről címvált., in: A0880 S. A.: Sárkány…: 141–149.]

♦ Tarján Tamás: A szuzai menyegző. Nemzeti Színház. New Hungarian Quarterly, 1981/84. sz.: 217–220. [Nem láttam; forrás: MIB81: 388. // A cikk – nyilván – angol nyelvű!]

♦ Tarján Tamás: Itt állok, másként nem tehetek. Sütő András, a drámaíró. Napjaink, 1982/12.: 29–33. [S. A. drámáiról: Mezítlábas…; Tékozló szerelem; Pompás Gedeon; Egy lócsiszár…; Csillag a máglyán; Káin és Ábel. // Ua. kötetben: P0760 T. T.: Kortársi dráma. Bp., 1983.: 134–158. // Első közlés: S09150 Színház, 1976/3.]

♦ Tarján Tamás: Könyvszemle. (Sütő András: Az Idő markában.) /kvism/ Népszabadság, 1984. febr. 7.: 7. [Zu: A0710. // Nem láttam: forrás: MIB84: 343.]

♦ Virág Katalin: Adjuk a tévét – Az olvasópróbától a bemutatóig. FiSziMu, 1985. dec. 14.: 21. [Advent a Hargitán, Nemzeti Színház. A színpadra állítás werk-filmje. // Vesd össze: S18650 Észak-Magyarország, 1985. dec. 20.; S19090 Tarján Tamás: Kritika, 1986/4. és S19250 Tarján Tamás: RTV Újság, 1986. szept. 15-21.]

♦ *** Ma este a képernyőn: Az olvasópróbától a bemutatóig. Észak-Magyarország, 1985. dec. 20. [Advent a Hargitán, Nemzeti Színház. A színpadra állítás werk-filmje. // Vesd össze: S18640 Virág Katalin: FiSziMu, 1985. dec. 14.; S19090 Tarján Tamás: Kritika, 1986/4. és S19250 Tarján Tamás: RTV Újság, 1986. szept. 15-21. // A werk-filmet – tekintve, hogy a színjáték premierjét is elhalasztották – csak 1986. szept. 21-én mutatta az MTV2.]

♦ Tarján Tamás: Sütő András színjátéka a próbáktól a premierig. Kritika, 1986. ápr.: 26–27. [A dramaturg naplója a színpadra állításról. Advent a Hargitán, Nemzeti Színház. – Vesd össze: S18640 Virág Katalin: FiSziMu, 1985. dec. 14. és S18650 Észak-Magyarország, 1985. dec. 20. // Ua. in: S19180 Látóhatár, 1986/7.: 79–87.]

♦ Tarján Tamás: Sütő András színjátéka a próbáktól a premierig. Látóhatár, 1986/7.: 79–87. [Advent a Hargitán, Nemzeti Színház. // Első közlés: S19090 Kritika, 1986/4.: 26–27.]

♦ Tarján Tamás: A magyar dráma napja – Gyújtani fényességet. RTV Újság, 1986. szept. 15-21. [Advent a Hargitán, Nemzeti Színház. A színpadra állítás werk-filmjének bemutatója (MTV2, 1986. szept. 21.) elé. // Vesd össze: S18650 Észak-Magyarország, 1985. dec. 20.; S19090 Tarján Tamás: Kritika, 1986/4. és S18640 Virág Katalin: FiSziMu, 1985. dec. 14.]

♦ Tarján Tamás: Sütő András: Advent a Hargitán. [Bp., 1987.] /kvism/ Könyvvilág, 1987. máj.: 6. [Zu: A0760. // Nem láttam; forrás: MIB87: 423.]

♦ Tarján Tamás: Sütő András: Sikaszói fenyőforgácsok. /kvism/ Népszabadság, 1987. dec. 11.: 7. [Zu: A0750.]

♦ Tarján Tamás: Színművek. /kvism/ Vigilia, 1992. okt.: 793–794. [Zu: A0890. // Káin és Ábel. + A szuzai menyegző. + Az álomkommandó. Bp., 1992.]

♦ Tarján Tamás: A század röntgenképei. A marosvásárhelyi színház vendégjátéka. Népszabadság, 1992. nov. 11. [Az álomkommandó. + Székely János: Irgalmas hazugság.]

♦ Tarján Tamás: A nemzet plebejusa. Emléksorok Sinkovits Imréről (1928–2001). Színház, 2001. márc.: 2–6. [Említve Sütő András is.]

♦ Tarján Tamás: A szivárvány ívei. Sütő András 1927–2006. Kritika, 2006. nov.: 28–30. [Tk. az eddig megjelent nekrológokat is szemlézi. // Az utolsó sorok: „Sütő András nagy korszaka az 1970-es évtized volt. Nem csekélység, ha három évtized múltán szinte minden életképes, ami e periódusban termett. Ami előtte (1970 előtt) íródott és élődött, azt Sütő »az ifjúság bocsánatos vétkei« közé utalta (tudva, hogy akadt nem bocsánatos. Írásban például a Mezítlábas menyasszony). Ami utána (főleg 1990 után) volt osztályrésze, inkább a szenvedéstörténet stációiból tevődött össze. – Legyen kegyes és nagy szívű Sütő Andráshoz az utókor.”]