kuszálik péter
Sütő András életmű-bibliográfiája

 

       bibliográfiák   » Sütő András életmű-bibliográfiája
    év 1942 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
 
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű       
  szűkítés -   
     

| észrevételeim
   vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm





 

Sütő András életműve

Sütő András életműve

Annotált bibliográfia

Összeállította Kuszálik Péter

Az adatgyűjtés lezárva 2007. dec. 31-én.

E bibliográfia minden olyan érdeklődőhöz szól, aki Sütő András életművét óhajtja tanulmányozni, ugyanakkor az életmű kritikai kiadása előkészítésének nélkülözhetetlen segédeszköze kíván lenni.

Az alapvető rendezőelv: a kronologikus sorrend. A mutatóknál – természetszerűleg –: az ábécérend.

A leírás sajátosságai

A bibliográfia szerkezetének megállapításakor mintának vettem az utóbbi időkben elkészült, hasonló jellegű kiadványok beosztását és leírási sajátosságait, elsősorban Mészáros Tibor (kb. tízezer tételes) Márai-bibliográfiáját (Bp., 2003), ugyanakkor az életmű jellegzetésségeire is figyeltem.

A nagy terjedelmű bibliográfiák egyik átka a tételek sokasága. A tételek beszámozása után még óhatatlanul előkerülnek újabb tételek, amelyeket nem lehet kihagyni a törzsanyagból (ilyenkor születnek az ’1871/a’-típusú tételszámok), vagy a feldolgozás során ismétlődések, átfedések is felbukkannak, ilyenkor egy-egy tételszámot meg kell(ene) szüntetni. Ekkora volumenű anyagnál (kb. 5700 tétel) az újraszámozás és az újabb egyeztetés hónapokat venne igénybe, ezért erről általában lemondanak a bibliográfusok.

Az utóbbi hibát úgy szépítettem, hogy a megszüntetett tétel mellé annotációt írtam (pl. S11910 ♦ [A számozás hibája miatt megszüntetett tételszám.]). Ha kihagytam volna, akkor az olvasó keresné („Miért nincs S11910?”), így kénytelen belenyugodni abba, hogy a bibliográfusok is tévednek.

Az utólag fölvett tételek gondját úgy oldottam meg, hogy a tételszámokat hosszabbra ’terveztem’ – minden tételszám 0-ra végződik, tehát – szükség esetén – két szomszédos tétel közé további kilenc tételt lehet besorolni, anélkül, hogy a kronológiai alapelv sérülne. Példával magyarázom: két szomszédos tétel (S29940 és S29950) közé utólag még bekerült egy tétel, amely a S29941 számot kapta. (Esetleges újabb tételek számára még rendelkezésre áll: S29942, S29943 és így tovább S29949-ig.) Előnye: a bibliográfia az évek során korlátlanul bővíthető, anélkül, hogy az érvényes számozást át kellene írni. Hátránya: kicsivel nagyobb figyelmet követel az olvasótól.

A bibliográfia másik sajátsága: a tételszámok kiosztásakor csoportokat állapítottam meg, melyeket betűvel jelöltem (lásd alább). Minden csoporton belül újrakezdtem a tételek számozását, s a betű után annyi karaktert írtam, ahányat az illető csoport terjedelme megkívánt (az A csoportban 3+1 karakter következik, az S-ben pedig 4+1).

A tételszámok (mindig félkövér betűvel írva) első karaktere tehát egy betű, amely azonnal elárulja, hogy mivel van dolgunk: A – saját kötetek, B – kötetei idegen nyelven, G – időszaki kiadványokban megjelent írásai, H – színjátékok, filmek; Q – róla írt monográfiák, bibliográfiák vagy szakdolgozatok stb. (Első pillanatra nehézkes, de aki a bibliográfiát többet használja, az hamar megszokja.) – Ezt követi a csoporton belüli sorszám.

A leírás során a kézbevételi leírást tartottam elsődlegesnek – erről már csak az annotációk miatt sem mondhattam le. Olykor – becslésem szerint a törzsanyag 15%-ánál kisebb arányban – csak másodlagos forrás alapján írtam le a tételt, ezt az annotációban jelzem („Nem láttam, forrás: …”). A „nem láttam” kifejezés egyúttal arra is utal, hogy az idegen forrásból átvett adat pontosságáért nem vállalom a felelősséget.

Az annotációk a szóban forgó cím (mű) tartalmára, keletkezés-történetére, más tételekkel való összefüggéseire stb. vonatkoznak. Lehetőség szerint az esetleges tartalmi különbözőségekre, címváltozatokra is utalok, sőt néha idézetek is gazdagítják a tételre vonatkozó tudnivalókat.

Az erdélyi színházak nevét egységes stílusban rövidítettem, mely tartalmazza a város nevének első betűjét (pl. N = Nagyvárad, T = Temesvár) és az ÁMSz betűket – ez utóbbi jelentése: Állami Magyar Színház. Tehát nem veszem figyelembe a színházak időközi névváltozását (pl. a marosvásárhelyi színházat Állami Székely Színház néven alapították, mai neve Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata – e bibliográfiában egységesen MÁMSz alakban szerepel).

A leírásokban általánosan használok német (zu) vagy latin (ex, in) prefixumokat, ennek gyakorlati okai vannak (ui. ezáltal elkerülhetők az olyan visszás helyzetek, mint: „Részlet az Anyám…-ból”).

Nem éreztem feladatomnak, hogy rendet rakjak a kiadások számozásában. Általában a kiadók a saját kiadásaikat sorszámozzák, függetlenül a más kiadók által megjelentetett korábbi kiadásoktól.

A bibliográfia használatát mutatók könnyítik.

A bibliográfia szerkezetéről

A bibliográfiába fölvett címek lényegileg két nagy csoportra oszthatók: Sütőtől (8 csoport) és Sütőről (4 csoport) – másképp: tőle és róla. Ha olyan kötetet találtam, amelyben tőle származó és róla szóló írások egyaránt előfordulnak, akkor azt mindkét helyre besoroltam (pl. D080 = P0080).

Tőle:

A csoport = Kötetben, füzetben megjelent, önállóan vagy (egy) társszerzővel írt magyar nyelvű művek és adaptációk. (Műfajtól függetlenül. Röv.: magyar nyelvű kötetei; A0010A1210. Ábécérendi címmutatóval.)

B csoport = Kötetben, füzetben megjelent, önállóan vagy társszerzővel írt művek – idegen nyelven (minden nyelv, műfajtól függetlenül, kronológiai sorrendben; B010B480).

C csoport = Antológiákban, többszerzős vagy gyűjteményes kötetekben megjelent magyar nyelvű művek és adaptációk (C010C800).

D csoport = Antológiákban, többszerzős vagy gyűjteményes kötetekben megjelent idegen nyelvű művek és adaptációk (D010D170).

E csoport = Sütő András fordította más szerzőktől. (Önálló kötetek + egy antológia; E010E350.)

F csoport = Közreműködésével készült magyar és idegen nyelvű könyvek. (Előszót vagy utószót írt e kötetekhez, válogatta a kötet anyagát; tankönyvek társszerzője. F010F410.)

G csoport = Időszaki kiadványokban (évkönyvekben is!), magyar és idegen nyelven megjelent saját művek (+ részletek) és fordítások más szerzőtől. Hozzászólások, válaszok körkérdésre, nyilatkozatok (G00010G12740). (Interjúk az S csoportban!)

H csoport = Sütő András művei (+ adaptációk): színpadon, filmvásznon, képernyőn, bábszínpadon, rádióban, hanglemezen; magyarul és idegen nyelveken. (Négy alcsoportban, címek és színházak szerint, a bemutatók időrendjében, címmutatóval.)

Róla:

P csoport = Sütő Andrásról kötetekben (egy–négy szerzőtől; P0010P1940).

Q csoport = Monográfiák, bibliográfiák, szakdolgozatok Sütő Andrásról (Q010Q130).

R csoport = Gyűjteményes kötetekben, antológiákban, kézikönyvekben és tankönyvekben megjelent, róla szóló kritikák, ismertetők, méltatások (R010R570).

S csoport = Időszaki kiadványokban megjelent és/vagy tévében, rádióban elhangzott róla szóló riport, vagy műveiről írt ismertető, méltatás, kritika; vele készült interjú (S00010S36320).

Mutatók

Címmutató – tartalmazza a tőle származó hosszabb-rövidebb írásművek (cikkek, színjátékok, kötetek stb.) címét és címváltozatát. A címmutató végén külön csoportban vannak a felszólalások, hozzászólások, kerekasztal-beszélgetések, a körkérdésekre adott válaszok (ankétok) lelőhelyei, ugyanott: részletek tervezett vagy nem létező (kis)regény(ek)ből.

Névmutató – Sütő András szignói és álneve (Sánta János). Nevek és névjelek mutatója. (Lásd a Névmutató elején található eligazítást.)

Időszaki kiadványok mutatója – hírlapok, folyóiratok valamint évkönyvek és internetes portálok.

Színházak, színtársulatok mutatója – a helységek ábécérendje szerint.

Pályázati sikerek, díjak / kitüntetések, különleges státusok elnyerése.

Interjúk mutatója – Beszélgetés, riport, pályakép, portré, S. A. nyilatkozatai.

Sütő Andráshoz írt, neki dedikált versek – a szerzők ábécérendjében.

Viták mutatója – a Csipkerózsika-vita és a Földes-vita cikkei + élesebb replikák.

Bibliográfiai mutató – a felhasznált szakirodalom mutatói.

A Sütő által írt néhány vers lelőhelyét lásd a Címmutatóban, a (Versek)-nél. 

Az életmű sajátosságai – bibliográfiai szempontból

Sütő András (1927–2006) írói pályája – leszámítva egy 1942-es zsengét – 1945-ben indult és haláláig tartott. Műfajilag igen vegyes írások, sokukat be sem lehet sorolni a klasszikus műfajokba (emiatt nincs írásainak műfaji mutatója). Ez nem is a bibliográfus dolga, miként az sem, hogy rendet tartson a címek és címváltozatok között. Ez a munka az életmű gondozóira vár, akik – sajnos – az eddigiekben sem viseltek gondot a szövegek és címváltozatok megfelelő kezelésére (lásd a kötetek változó színvonalú jegyzetanyagát). Emiatt nem lehet tudni néhány műnek a pontos címét sem (Az Álomkommandó / Az álomkommandó / Álomkommandó; Szuzai / A szuzai / A szúzai menyegző), de hasonló panasz a Sütő-szövegek némelyikére is rámondható: néhány írásának minden egyes közlése különbözik az előzőtől. (Lásd például Az idő kezében / Az Idő markában c. szöveghez írt annotációt, in: A0590 Évek – hazajáró lelkek; vagy a Jön a tenger! c. szöveg vagy a Szamár és pálmafa c. novella változásait az idők folyamán. Itt említem meg, hogy az életmű-sorozatban közölt Káin és Ábel-t véglegesnek nevezte a szerkesztő, de egy későbbi kiadásban a szerző ismét átírta a dráma befejezését.)

Ismétlem: ezeket a gondokat az életmű kritikai kiadása hivatott megoldani.

kapcsolódó
» a bibliográfiáról
» rövidítések
 
további életmű-bibliográfiák

» Bartók György életmû-bibliográfiája
» Benkõ Samu bibliográfia 1946-2009
» Cs. Gyimesi Éva életmû-bibliográfia
» Domokos Géza életmûbibliográfia
» Gáll Ernõ életmû-bibliográfiája
» Jancsó Béla életmû-bibliográfiája 1920-1973
» Kacsó Sándor munkáinak bibliográfiája (1922-1944)
» Krenner Miklós életmû-bibliográfiája
» László Dezsõ életmû-bibliográfiája
» Ligeti Ernõ munkáinak bibliográfiája
» Makkai Sándor életmû-bibliográfiája 1910-1951
» Mikó Imre életmû-bibliográfiája
» Paál Árpád cikkeinek bibliográfiája
» Sütõ András életmû-bibliográfiája
» Tavaszy Sándor életmû-bibliográfiája

 
 
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék