| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

♦ Szerelem, ne siess! Vidám játék egy felvonásban. Buk., 1961, Irodalmi Könyvkiadó, 58 p. 17 cm. /Műkedvelők színháza/ [Tart.: Szerelem, ne siess! (3–47) • Marosi Ildikó: Rendezői tanácsok. (49–58)]

♦ SAM3 Sárkány alszik veled. Beszélgetések könyve. Vál., szerk., s. a. r. Ablonczy László. Bp., 1991, Szépirodalmi Könyvkiadó, 507 p. 19 cm. /Sütő András munkái [3.]/ ISBN 963-15-4335-8; életmű: ISBN 963-15-4100-2. [Az interjúk első közlésének forráshelyével.] Τ Tartalom: A bölcsőhely parancsai. /cikluscím/ (5) • Nádor Tamás: Tíz kérdés Sütő Andráshoz. (7–16) [S09790 Magyar Ifjúság, 1976. szept. 24.] • Albert Zsuzsa: Írószobám. (17–35) [Magyar Rádió, 1978. szept. 24.; S13650 Jelenkor, 1979. márc.] • Szemes Piroska: Anyám mindig szerette, ha írtam. (36–41) [S09730 Nők Lapja, 1976/34.] • Földes Anna: A megtartó család dicsérete. (42–52) [S11900 Nők Lapja, 1978. ápr. 1.] • Beke György: A bölcsőhely parancsai. (53–77) [S06050 Igaz Szó, 1972/10.] • Beke Mihály András: A nyelv és a népdal páros szárnyát kaptam Enyeden. (78–87) [S20620 Köznevelés, 1987. dec. 18.] • Ablonczy László: Az írás megbékítő hatalma. Tűnődés az idő felett. (88–97) [S10350 Forrás, 1977/5-6.] • Farkas Tamás: Író a Hargita alján. (98–102) [S15760 Új Tükör, 1980. szept. 14.] • Művek forrásvidéke. /cikluscím/ (103) • Huszár Sándor: Istenek és falovacskák. (105–114) [S04100 Utunk, 1969. jún. 6.] • Tamás Menyhért: A művészet szerepe nem a meghökkentés. (115–118) [S04930 Népszava, 1971. jan. 16. (a kötet jegyzeteiben tévesen: jan. 10!)] • Marosi Ildikó: „Velük szóltam…” (119–122) [S05180 Utunk, 1971. máj. 14. // Eredeti címe: Beszélgetés Sütő Andrással.] • Gách Marianne: „Kálvini indulattal faggattam magamat.” (123–130) [S08790 FiSziMu, 1976. jan. 3. // Eredeti címe: 21 kérdés Sütő Andráshoz.] • Marosi Ildikó: Hajnali munka. (131–138) [S08910 A Hét, 1976. jan. 16.] • (–): Ki-ki a magáét mondja. (139–140) [S09920 Fáklya, 1976/306. sz.] • Tarján Tamás: Tűnődés Ábel füstjéről. (141–149) [S12530 Színház, 1978. júl. // Eredeti címe: Beszélgetés Sütő Andrással.] • Sinkovits Péter: A három dráma. (150–153) [S13100 Magyar Szó, 1978. nov. 28.] • Ablonczy László: Vidám siratók. (154–171) [S19030 Tiszatáj, 1986/3.] • Kántor Lajos: Kötél – homokból. (172–182) [S12430 Igazság, 1978. jún. 18.] • Zelei Miklós: Árnyalati, tehát lényeges. (183–188) [S15070 Magyar Hírlap, 1980. febr. 10.] • Krizsán Zoltán: Hírhedett példa. (189–195) [S16080 Igazság, 1981. márc. 1. // Eredeti címe: Ősbemutató előtt A szuzai menyegző. Beszélgetés Sütő Andrással…] • Ablonczy László: Varázsköreim. (196–253) [S17440 Tiszatáj, 1982. júl.] • Nádor Tamás: Az Idő markában. (254–260) [S18000 Könyvvilág, 1984. febr.] • Frigyesy Ágnes: Álomkommandó. (261–264) [S19240 FiSziMu, 1986. szept. 13.] • (–): Hol volt, hol nem volt… (265–266) [S20160 Magyar Ifjúság, 1987. aug. 21.] • „Úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk…” /cikluscím/ (267) • Fehér Ferenc: Év végi beszélgetés. (269–274) [S06840 Magyar Szó, 1973. dec. 31./1974. jan. 1-2.] • Mezei András: Szabad-e a nyelvből kultuszt csinálni? (275–283) [Első közlés, ebben a formában: A0590 Évek…: 234–241.] • Csáky Zoltán: Tény és való. (284–290) [S13670 Művelődés, 1979. márc.] • Ablonczy László: Mai gond és hajdani örömhír. (291–298) [S14030 Tiszatáj, 1979. máj. // Eredeti címe: Közösség-egybegyűjtő hatalom. Beszélgetés a Herder-díjas Sütő Andrással.] • Kiss Károly: A nép genetikus szelleméről. (299–303) [S14200 Magyar Nemzet, 1979. máj. 27. // Eredeti címe: A sajátosság méltósága.] • Hary Márta: A kollektív magány. (304–307) [S13330 Négy Évszak, 1979/1.] • Mikó Ervin: Azt írni, amit élünk. (308–315) [S14890 Utunk, 1980. jan. 11. // Eredeti címe: Mikó Ervin kérdezi Sütő Andrást.] • Pálfy G. István: „Úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk…” (316–330) [S16850 Alföld, 1981. szept. // Eredeti címe: Induljatok el az anyanyelv ösvényein és meglátjátok a bölcsőt… Beszélgetés Sütő Andrással.] • Nagy Judit: Keresni a cselekvés módozatait. (331–344) [S16040 Irodalmi Szemle, 1981. márc.] • Kiss Horváth József: A toleranciáról és Bábel örökségéről. (345–351) [A0750 Sikaszói…: 101–107. // Vesd össze: S18440 Világ és Nyelv, 1985/3.] • Ablonczy László: Sárkány alszik veled. (352–356) [S19810 FiSziMu, 1987. jún. 20.] • Páll Árpád: Az író irodalmon kívüli gondjairól. (357–396) [A teljes szöveg először in: S22480 Alföld, 1990. máj.] • Ablonczy László: „Fűszálviták”, remények, betiltott darabok. (397–404) [S21220 FiSziMu, 1989. máj. 6.] • Fejér Gyula: „Az omlásnak ez csak a kezdete.” (405–414) [Első közlés, címváltozattal, in: P0960 F. Gy.: Mi magyarul vagyunk emberek. Bp., 1989.: 145–149.] • Balázs Ádám: „… van esélyünk az újrakezdéshez”. (415–419) [S21250 Magyar Hírek, 1989. máj. 22. // Eredeti címe: Beszélgetés Sütő Andrással…] • Kútmérgezés történt. /cikluscím/ (421) • Ablonczy László: A kisebbségi lét nem tűri a szétforgácsolódást. (423–429) [Első teljes közlés. Részletek in: S21550 Népszava, 1990. jan. 5.] • Rikli Ferenc: A folyamat gyötrelmes… (430–434) [Nota bene: a 434. oldalon az írás keletkezésének időpontja: 1990. febr. 10.; az 506. oldalon olvasható jegyzet szerint az írás 1990. jan. 20-án jelent meg S21640 A Helyzet c. lapban; ez utóbbi adat a helyes!] • Tófalvi Zoltán: Egy paranoiás elme garázdálkodásaiból. (435–444) [S21690 A Hét, 1990. febr. 8.] • Cselényi László: Lángot fúj a sárkány… (445–451) [Első közlés: Sütő András üzenete a Panorámában címváltozattal, in: S22401 Hitel, 1990. ápr. 18.] • Cseke Gábor: „Én nem futottam el!” (452–455) [S22170 RMSz, 1990. márc. 30. // Eredeti címe: Közelítések egy betegágyhoz.] • Chrudinák Alajos: Az is elképzelhető, hogy a dolgok rosszabbra fordulnak. (456–463) [Panoráma c. tévéműsor, 1990. ápr. 2.] • Vajda Péter: Folytatni fogom, amit eddig tettem. (464–467) [S22800 Népszabadság, 1990. jún. 25.] • Kiss Zsuzsa: „A csónak alól elmegy a tenger…” (468–475) [S23020 RMSz, 1990. júl. 26.] • Tófalvi Zoltán: A szülőföldhöz való jogunk: az itthonmaradás, a hazatérés érve. (476–481) [S23250 A Hét, 1990. aug. 9.] • Ablonczy László: A gyertya könnye. Strasbourgi beszélgetés Sütő Andrással. (482–502) [S23750 Magyar Fórum, 1990. dec. 22., 1991. jan. 3. és jan. 10.] • A. L.: Jegyzetek. (503–507). ¤ Ismertető: S24070 Beke György: Könyvvilág, 1991. máj. S24150 Nagy Pál: Népújság, 1991. jún. 8.

♦ *** A Mecénás. Kemény János és a Helikon. Az író halálának 30. évfordulójára. Mvh., 2001, Helikon–Kemény János Alapítvány [Gondozta a Lyra Kiadó], 117 p. + képmelléklet. Válogatta Marosi Ildikó és Adamovits Sándor. Előszó Sütő András. ISBN 973-837-02-X [sic!]. [Tart.: Sütő András: Előszó. (7–8) ● Sütő András: A Mecénás metamorfózisa. (113–117) // A kiadványból változatlan szövegű utánnyomás készült 2003-ban, 2001. kiadási évvel, más borítóval.] ® Ismertető: Nagy Pál, Reformátusok Lapja, 2002. okt. 18.

♦ Sütő András: Hírünk és hamvunk. Magyar Nemzet, 1994. nov. 3. [A Tamási Áron-díjas Marosi Ildikóról mondott laudáció. // Ua. in: Népújság, 1994. nov. 29.: 1, 3. és Hitel, 1995. jan.: 9–11. // Ua. kötetben, in: A1090 Erdélyi…: 256–258.]

♦ Marosi Ildikó: Emlékpróba. Riportok, jegyzetek, interjúk Harag Györggyel. Csíkszereda, 2005, Pallas–Akadémia Könyvkiadó, 123 p. / Kis… könyv, 6./ [Tart.: (n. p.)–(m. i.): Országos bemutató. Egy lócsiszár… (35–36. // Első közlés: S07900 Új Élet, 1975/9.) • „Hova tűnt Ninive s Alexandria?” (43–45. // Első közlés: S10890 A Hét, 1977. szept. 16.) • Marosvásárhelyi levél. Sütő András újabb premierje. (46–47. // Első közlés: S11010 Új Tükör, 1977. okt. 23.) • Sütő-bemutató Marosvásárhelyen. Egy vígjáték igazságai. (47–50. // Első közlés: S11040 A Hét, 1977. okt. 28.) • Szeptemberi határozat. Interjú Harag Györggyel. (53–59. // Első közlés: S11280 A Hét Évkönyve 1978.: 215–218.) • Kolozsvári esték: Sütő és Harag. (62–63. // Első közlés: S13820 Új Tükör, 1979. márc. 11.) • A látvány színháza. Beszélgetés Harag Györggyel. (71–74. // Első közlés: S15920 Új Élet, 1981/2.) • Sütővel, Haraggal a színházról. (74–78. // Első közlés: S16780 Utunk, 1981. júl. 31.) // A kötetbeli közlések kisebb-nagyobb szövegbeli eltérésekkel, a bibliográfiai adatok pontatlanságokkal.]

♦ Marosi Ildikó: Beszélgetés Sütő Andrással. Utunk, 1971. máj. 14.: 1, 4. [Interjú az Írószövetség 1970. évi díjának átadásának alkalmából. (Anyám…) // Ua. kötetben, „Velük szóltam…” címváltozattal, in: A0880 Sárkány…: 119–122.]

♦ (n. p.) – (m. i.) [Nagy Pál – Marosi Ildikó]: Országos bemutató – Egy lócsiszár virágvasárnapja. /ism/ Új Élet, 1975/9.: 18. [Ua. kötetben, in: P1890 Marosi Ildikó: Emlékpróba. Csíkszereda, 2005.: 35–36. p.]

♦ Marosi Ildikó: Hajnali munka. Beszélgetés Sütő Andrással. A Hét, 1976. jan. 16.: 6, 7. [Ua. in: S09600 Kortárs, 1976/6.: 956–960. // Ua. kötetben, in: A0880 Sárkány…: 131–138.]

♦ Marosi Ildikó: Hajnali munka. Beszélgetés Sütő Andrással. Kortárs, 1976/6.: 956–960. [Ua. in: S08910 A Hét, 1976. jan. 16.]

♦ Marosi Ildikó: „Hova tűnt Ninive s Alexandria?” A Hét, 1977. szept. 16.: 7. [Riport a Vidám sirató… próbáiról. MÁMSz. Harag György válaszaiból néhány: „Nagyon nehéz az előadás stílusát megtalálni. Nehezebb minden eddigi Sütő-darabnál. Vígjáték, sok groteszk elemmel, költőiséggel, népi játék, de ott a tragikomádia igénye és lehetősége is. És Sütő egyéni drámaírói jegyei (…). – Mi a legnehezebb az előadásban? – Megcsinálni. Minden jelenetben adni valamit, hogy soha ne legyen üresjárat, a játékötletek mégse fedjék a szöveget, ne zökkentsék ki a nézőt. Nincs nagyobb elégtétel, mint mikor hatszáz ember jóízűeket kacag, de ’gondolatébresztő’ kacagással. – Úgy látom, azért élvezi a próbákat. – Pedig nem szórakozom, inkább borzalmasan kínlódom. – Mint minden más előadás próbáin. – Talán most valamivel jobban. De hát, remélem, velem kínlódik mindenki, persze nevezhetjük ezt alkotási kínoknak is.” // Ua. kötetben, in: P1890 M. I.: Emlékpróba. Csíkszereda, 2005.: 43–45. p.)]

♦ Marosi Ildikó: Marosvásárhelyi levél – Sütő András újabb premierje. Új Tükör, 1977. okt. 23.: 28. [Vidám sirató, MÁMSz. // Ua. kötetben, in: P1890 M. I.: Emlékpróba. Csíkszereda, 2005.: 46–47.]

♦ Marosi Ildikó: Egy vígjáték igazságai. Sütő-bemutató Marosvásárhelyen. A Hét, 1977. okt. 28.: 6. [Vidám sirató…, MÁMSz. „Sütő András szinte az utolsó percig gazdagította, hozzáírt vagy beleegyezett a szöveghúzásokba…” // Ua. kötetben, in: P1890 M. I.: Emlékpróba. Csíkszereda, 2005.: 47–50.]

♦ Marosi Ildikó: Szeptemberi határozat. (Interjú Harag Györggyel. Tk. Sütő Andrásról is.) A Hét Évkönyve 1978.: 215–218. [Ua. kötetben, in: P1890 M. I.: Emlékpróba. Csíkszereda, 2005.: 53–59. p.]

♦ Marosi Ildikó: Sütő András Herder-díjas! A Hét, 1978. dec. 15.: 3. [+ Füst Milán-díj. // Zágrábban 1978. dec. 20-án mutatják be a Csillag a máglyán c. darabot, Gdanskban Izabella Beata Gordon elkészült a lengyel fordítással, orosz nyelvre Mitrofan Popa fordította le. Pozsonyban nemrég jelent meg szlovák fordításban, Szófiában készül a bolgár nyelvű fordítás is.]

♦ Marosi Ildikó: Kolozsvári esték: Sütő és Harag. Új Tükör, 1979. márc. 11.: 28. [Trilógia, KÁMSz. // Ua. kötetben, in: P1890 M. I.: Emlékpróba. Csíkszereda, 2005.: 62–63.]

♦ Marosi Ildikó: A látvány színháza. Beszélgetés Harag Györggyel. [Tk. Sütő Andrásról is.] Új Élet, 1981/2. [Ua. kötetben, in: P1890 M. I.: Emlékpróba. Csíkszereda, 2005.: 71–74.]

♦ Marosi Ildikó: Sütővel, Haraggal – a színházról. /interjú/ Utunk, 1981. júl. 31.: 3. [Tk.: A szuzai menyegző, KÁMSz; Pompás Gedeon, MÁMSz. // Ua. kötetben, in: P1890 M. I.: Emlékpróba. Csíkszereda, 2005.: 74–78. (A kötetben tévesen 1981. okt. 7. az első közlés ideje!)]

♦ Marosi Ildikó: Röpke beszélgetés Sütő Andrással. A Hét, 1981. dec. 25.: 7. [Drámáinak New York-i bemutatójáról. A trilógia darabjait Brogyányi Jenő fordította. // Vesd össze: S17590 Nemzetőr, 1982/392.: 5.]

♦ Marosi Ildikó: Röpke beszélgetés Lohinszky Loránddal. /előzetes/ A Hét, 1982. máj. 14.: 7. [Csillag a máglyán, MÁMSz.]

♦ Marosi Ildikó: Sütő-drámák New York-ban. Nemzetőr, 1982/392. sz. (nov?): 5. [Nem láttam; forrás: MIB82: 155. // Első közlés, Röpke beszélgetés Sütő Andrással címvált. in: S17110 A Hét, 1981. dec. 25.]

♦ Bretter Zoltán: Kipontozott részek izgalma. RMSz, 1991. márc. 13. [A Naplójegyzetek… kritikája. Átvétel a Beszélő 1991. febr. 9-i számából. Szerkesztőségi jegyzettel. // A Bretter-cikk mellett Marosi Ildikó replikája olvasható Az itthonmaradás izgalma címmel, Sütő nevének említése nélkül. // Lásd még Balogh Edgár erre vonatkozó cikkét is (S24030 A Hét, 1991. ápr. 11.)]