|
♦ Sütő András: Ballagó diákok szellemi útravalója. Világosság, 1948. jún. 13.: 2. [A cikk a „fasiszta” múltat szembeállítja a demokratikus jövővel. „Népi demokráciánknak kemény és kíméletlen harcot kellett megvívnia, míg politikai alapjaink végleges megszilárdítása, gazdasági életünk egyensúlyának helyrebillentése után fokozottabb figyelemmel és erővel láthatott hozzá az ideológiai neveléshez, többek között közoktatásunk gyökeres átszervezéséhez. Ma már tudjuk: nem volt könnyű feladat betörni az áporodott iskolákba s széles ablakot tárni a történelem friss szelének. Nem volt könnyű, de betörték és lerakták már alapjait az új demokratikus nevelésnek.” (Az egyházi iskolák államosításának terve akkor már ismert volt, lásd pl. Gaál Gábor cikkét /Világosság, 1948. márc. 31./, de arra csak a nyári vakáció idején, a törvény közzététele után /1948. aug. 3./ kerülhetett sor. – K. P.) „Gheorghe Vasilichi közoktatásügyi miniszter forradalmi újításai megváltoztatták iskoláink külső és belső arculatát. Középiskoláink, sokszázéves kollégiumaink, ezek a szellemi lovagvárak közelebb kerültek a mindennapi élethez (…). Íme, elballagó öregdiákjaink szellemi útravalójának kettős forrása: a múlt gátló hagyatéka és a jelen adománya. (…) Forrásban vannak iskoláink, akár a jó must. A világnézeti forrongás biztosíték arra, hogy azok, akik még a régi nótát fütyülő nevelők hatáskörében állanak, ki fogják szakítani magukat a bűvös körből.”] ♦ Sütő András: Gaál Gábor [halálának 10. évford.]. Új Élet, 1964/15.: 12. ♦ Sütő András: Mester és Műhely. Utunk, 1966. jún. 24.: 2. [Emlékezés Gaál Gáborra.] ♦ *** Hogyan segítette a kritika irodalmunkat? Gaál Gábor és Iosif Pervain vitaindító előadása. Irodalmi Almanach, 1951/6. (dec.).: 960–977. [Tk. a Sütőről írt bírálatokról is.] |