♦ Mezítlábas menyasszony. Színjáték három felvonásban, hét képben. [Buk.], 1950, RIIMK, 165 p. Pld.: 2000. [Hajdu Zoltánnal. // A szerzőpáros sorrendje a címoldalon: Sütő András – Hajdu Zoltán. Névváltozat a borítón: Hajdú Zoltán. // Tart.: Marosi Péter – Száva Mihály: Útmutatások a színjátszócsoportok rendezőinek (105–165). // A kötet 1950 decemberében, a kolozsvári Állami Magyar Színházban megtartott bemutató előadással egy időben jelent meg. // Ny.: Zorile, Kvár. // Lh: MvhMK, I. 3175. // Előzménye: G01710 S. A.: A mezítlábas menyasszony. Utunk, 1949. nov. 5. // Lásd még: B040.] ® Ismertető: P0170 Kántor–Láng: 239. S00470 Kovács Ferenc: Irodalmi Almanach, 1951/1. ♦ Mireasa desculţă. [= A0030 Mezítlábas menyasszony.] Piesă în trei acte [Színjáték három felvonásban.] Buc., 1951, ESPLA, 165 p. [Társszerző: Hajdu Zoltán. // Ro. nyelvű fordítás. // Nem láttam, forrás: P0751 Réthy–Váczy: 930.; P0170 Réthy: 435.] ® Ismertető: S00410 * * * Steaua, 1951/1-2. S00500 Laurenţiu Fulga: Flacăra, 1951. ápr. 5. ♦ *** Teatru. Vol. 2. Buc., 1951, ESPLA, 302. p. 21 cm. 8000 pld. [Tart.: M. Davidoglu: Cetatea de foc. • Lucia Demetrius: Vadul nou. • Maria Banuş: Ziua cea mare. • G01850 Sütő András – Hajdu Zoltán: Mireasa desculţă. Piesă în trei acte. (225–302)] ♦ Sütő András – Hajdu Zoltán: Mezítlábas menyasszony. (részlet) Utunk, 1950. szept. 30.: 9. ♦ Sütő András – Hajdu Zoltán: Mireasa desculţă. Piesă în trei acte (7 tablouri). Trad. de I. Pervain şi M. Zaciu. Almanahul literar, 1951. jan.-febr. (1-2. sz.): 123–181. [Mezítlábas menyasszony.] ♦ Sütő András – Hajdu Zoltán: Mezítlábas menyasszony. Színjáték három felvonásban. + Utasítások a Mezítlábas menyasszony c. színdarab rendezéséhez. Népművelődés, 1951. márc.: 3–19. ♦ Sütő András – Hajdu Zoltán: Tűzön-vízen át. Filmforgatókönyv. (részlet) Utunk, 1952. dec. 5.: 2. ♦ *** Magyar–román kapcsolatok, 1956. január–1958. január. Dokumentumok. Az iratokat gyűjtötte, vál., s. a. r. és bev. Lipcsey Ildikó. Bp., 2004, Paulus Publishing Bt. – Nagy Imre Alapítvány, 400 p. [Névmutató a 392. oldalon, téves életrajzi adatokkal: „1958-tól az Új Élet munkatársa, 1971–1989 között főszerkesztője. {Helyesen: a Művészet (1958–1959), majd az Új Élet (1959–1989) kinevezett főszerkesztője; 1989 júniusában lemondott.} (…) egy időben a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának parlamenti képviselője volt.” {Az MNDT-nek nem voltak ’parlamenti’ képviselői! Parlament sem volt, csak Nagy Nemzetgyűlés.} – Részlet a 115. sz. dokumentumból: „Kovács György, Hajdu Zoltán és Hajdu Győző (…) már az első naptól kezdve más hangot ütött meg. Ők (…) ellenforradalomnak nevezték a magyarországi eseményeket és ilyen értelmű táviratot küldtek a Szabad Népnek. A táviratot más magyar írók is aláírták, de Sütő András és Gálfalvi Zsolt, a távirat feladása előtt kérték, hogy az ő nevüket húzzák ki, mert ők a magyar ifjúsággal éreznek.” Ehhez kapcsolódik a 259. sz. lábjegyzet: „Sütő András elismerte, hogy többen részt vettek a nyilatkozat megszövegezésében, de látva, milyen fordulatot vettek az események Magyarországon, kérték nevük törlését. Jordáky Lajos naplójában megerősítette ezt az állítást. Ő maga (értsd: J. L.) is erre hivatkozva utasította el Balogh Edgárt, aki felkereste, hogy írja alá a nyilatkozatot.”] ♦ Marosi Péter: A hazai magyar drámáért. RMSz, 1950. okt. 6.: 6. [„Szólnunk kell az első hazai magyar vígjátékról, az RNK magyar irodalmának legfiatalabb eredményéről: Sütő András és Hajdu Zoltán Mezítlábas menyasszony című darabjáról, melyet november elején mutat be a KÁMSz. (…) gazdag nyelvet beszélő alakok küzdenek a négyfelvonásos műben, hogy biztosítsák kollektívájuk győzelmét egy munkaversenyben, hogy leleplezzék a kulákok gaztettekre vetemedő ellenségeskedéseit, hogy meggyőzzék a még ingadozó középparasztokat.”] ♦ *** Kollektív gazdaságaink dolgozó parasztjainak életéről írtak színdarabot Hajdu Zoltán és Sütő András. Az egyik szerző [S. A.] nyilatkozik a darab megszületéséről, céljáról, s arról a támogatásról, amelyben Pártunk és kormányunk részesíti íróinkat. RMSz, 1950. dec. 10.: 4. [S. A. tk. kifejti: „sokat kell még tanulnunk a szovjet íróktól és az orosz irodalom nagy klasszikusaitól…”] ♦ *** Az év színházi eseménye: Sütő András – Hajdu Zoltán: A mezítlábas menyasszony az Állami Magyar Színházban. /keretes hirdetés/ Világosság, 1951. jan. 1.: 4. ♦ Salamon László: Mezítlábas menyasszony. Sütő András és Hajdu Zoltán háromfelvonásos színművének bemutatója a KÁMSz-ban. Világosság, 1951. jan. 13.: 3. [Ideológiai felvezetés, az előadásról csak másnap jelent meg a kritika; lásd alább.] ♦ Tamás Gáspár: [Sütő András – Hajdu Zoltán:] Mezítlábas menyasszony. Bemutató a KÁMSz-ban. (ill: 2 jelenet az előadásból) /krit/ Utunk, 1951. jan. 13.: 6. ♦ *** Mireasa desculţă. (Piesă de Sütő András şi Hajdu Zoltán.) /ism/ Steaua, 1951/1-2.: 121. [Zu: B040.] ♦ *** Sütő András – Hajdu Zoltán: Mezítlábas menyasszony. /kvism/ Népművelődés, 1951/2: 42. ♦ Kovács Ferenc: Mezítlábas menyasszony. Sütő András és Hajdu Zoltán színjátéka. /kvism/ Irodalmi Almanach, 1951/1. (márc.): 187–191. [Zu: A0030.] ♦ (–án.) [Orbán Lajos]: Milyen darabokat adjanak elő a falusi színjátszók? Világosság, 1951. márc. 23.: 4. [„… a falusi színjátszók megnövekedett képességeit és lendületét a szocialista építés közvetlen kérdéseivel foglalkozó darabok színrehozásában kell hasznosítani. Nagyszámú ilyen darab jelenik meg állandóan a Népművelődésben s könyvalakban is (pl. Sütő András – Hajdu Zoltán: A mezítlábas menyasszony). Ezek a darabok a mezőgazdaság szocialista átalakításának kérdését s a falu osztályharcának más problémáit tárgyalják s egyre nagyobb művészi igénnyel íródnak. Lebecsülésük tehát saját eredményeink aláértékelésével egyenlő tehát, a kozmopolitizmus egyik rejtettebb megnyilvánulási formáját jelenti.”] ♦ *** Román, magyar írók közös harca a művészi minőségért, a szoc. realizmusért. Hozzászólások az Írószöv. kvári fiókja teljes ülésén elhangzott jelentésekhez. [Tk. Marosi Péter: Sütő Andrásról és Hajdu Zoltánról.] Utunk, 1951. márc. 23.: 3. ♦ *** A KÁMSz vendégjátéka sztálintartományi és más vidéki helységekben május 22-től június 13-ig. Színrekerül: Mezítlábas menyasszony, Sütő András és Hajdu Zoltán vidám színjátéka. Falvak Népe, 1951. máj. 13.: 7. (ua. máj. 20.) [Az előadások helyszínei (szünnap nélkül, mindenütt egy-egy előadás): Dicsőszentmárton, Medgyes, Segesvár, Székelykeresztúr, Szentkeresztbánya, Székelyudvarhely, Sztálinváros, Uzon, Sepsiszentgyörgy, Kovászna, Lemhény, Kézdivásárhely, Csíkszentsimon, Csíkszereda, Gyimes, Csíkszentdomokos, Csíkszentmiklós, Szárhegy, Ditró, Régen, Beszterce, Bethlen, Dés.] ♦ *** Vidéki körútra indult a kolozsvári Állami Magyar Színház. Világosság, 1951. máj. 27.: 4. [„Hétfőn este indult el Kolozsvárról az ÁMSz együttese, és minden nap más és más székelyföldi faluközpontban mutatja be a székely falvak dolgozói előtt a Kolozsváron is nagy sikerrel játszott Hajdu Zoltán és Sütő András színjátékát a Mezítlábas menyasszonyt.”] ♦ Perényi János [színész]: „Ez a mi posztunk a béke arcvonalán.” /rip/ Utunk, 1951. jún. 8.: 3. [Turnén Sütő A.–Hajdu Z.: Mezítlábas menyasszony c. darabjával.] ♦ T. G. [Tamás Gáspár]: A NÁMSz Kolozsváron. (Egy vendégjáték kiértékelése az Írószövetség kolozsvári fiókja tagjainak részvételével.) /ism/ [Sütő A.–Hajdu Z.: Mezítlábas menyasszony] Utunk, 1951. szept. 21.: 4. ♦ Szekeres Lajos: Sütő András és Hajdu Zoltán: Mezítlábas menyasszony. Bemutató a bukaresti Munkásszínházban. /ism/ RMSz, 1952. márc. 8. ♦ Szász János: Az alkotó munka díjai. Utunk, 1952. dec. 5.: 1. [Az új Állami Díjasokról; tk.: Sütő A. és Hajdu Z.] ♦ V. J.: „Románok, magyarok – segítsük egymást!” A romániai magyar irodalomról. Művelt Nép, 1956. ápr. 29. (Beszélgetés Illyés Gyulával, romániai látogatása után. Részlet: az új írók közül „legelsősorban Sütő Andrást [említené]. Huszonhét [helyesen: 29] éves és kész, nemcsak mint prózaíró, hanem mint ember is. Aztán Hajdu Győzőt, Hajdu Zoltánt, Nyárádi Sándort [értsd: Kányádi], Majtényi Eriket.” // Ua. kötetben: R260 *** A költő felel. Bp., 1986.) ♦ I. Capocean: Cronica teatrală. Mireasa desculţă de Sütő András şi Hajdu Zoltán. Pentru socialism, 1956.: 690. [Nem láttam; forrás: Réthy: 438.; Réthy–Váczy: 930, 938.] ♦ Mircea Hulubaş: Înnoirea piesei Mireasa desculţă la Teatrul din Galaţi. Contemporanul, 1958. szept. 19.: 5. [A Mezítlábas menyasszony Galacon, felújítás. // Részlet a magyar cikkrecenzióból (OSzMI): „Sajnos a színpadi szerzők egy része elhanyagolja régebben kiadott műveik revideálását és esetleges átírásának feladatát. Pl. Sütő András és Hajdu Zoltán megelégszenek azzal, hogy a Mezítlábas menyasszonyt a Galaci Állami Színház műsorára tűzte, de nem érdekli őket a darab szövegezésének időszerű módosítása.”] ♦ Mariana Pîrvulescu: Teatrul de Stat din Galaţi. – Furtuna de A. N. Ostrovski şi Mireasa desculţă de Sütő András şi Hajdu Zoltán. România liberă, 1958. okt. 17.: 2. [Galaci Színház; Mezítlábas…] ♦ I. R.: Căutările infructuoase ale unui regizor înzestrat. Teatrul de Stat din Galaţi, Mireasa desculţă de Sütő András şi Hajdu Zoltán: Teatrul, 1958/10-11.: 118–119. ♦ C. Paraschivescu: Un spectacol fără regizor. Teatrul de Stat din Turda. Sütő András şi Hajdu Zoltán: Mireasa desculţă. Teatrul, 1959/1.: 59–61. [A MAHIR sajtófigyelőszolgálata szerint: „Maga a darab sem elég mély, az alakok sematikusak.” (OSzMI Sütő-iratgyűjtő.)] |