| |
A1100 ♦ SAM13">M13/1 és SAM13">M13/2 Erdélyország mit vétettem? Esszék, cikkek, beszélgetések. 1–2. köt. Csíkszereda, 2002, Neptun Impex Rt., 347, 324 p. 19 cm. /Sütő András munkái [13.]/ ISBN 973-99832-5-1. [Második, bővített kiadás a Debreceni Kossuth Egyetemi Kiadónál Erdélyi változatlanságok címmel, Cs. Nagy Ibolya jegyzeteivel és szerkesztésében 2001-ben megjelent kötet alapján. // Az első közlések forráshelye nélkül. // Az A1090">A1090 Erdélyi változatlanságokhoz képest csak eggyel több írást tartalmaz (lásd alább: 1. kötet 11–17). A többi írás forráshelyét lásd az A1090">A1090 tételszámnál!] Τ Tartalom: 1. kötet: Az Olvasóhoz (5–6) • Hogy orcánk ne piruljon /cikluscím/ (7) • Mert minden madár… (9–10) • Erdély tizenegyedik parancsolata (11–17. // Ez az egyetlen írás, amely nem szerepel az alapkiadásban! // Első közlés: G12200 Reformátusok Lapja, 2002. jún. 9.) • Hány az óra – történelmileg? (18–33) • Színpadi gondok és kalandok (34–40) • Ha majd emlékké válik a pentaton dallam (41–46) • Mikor Genfbe elindultam… (47–52) • Száll az emlék – Kolozsvárra (53–56) • Karácsonyok fehérben és gyászban (57–62) • Hol vagytok, ti csillag játszótársak? (63–68) • Szabadulás az éjszakából (69–71) • „Fiaim, csak énekeljetek!” (72–77) • Az Ember-Isten földi éjszakái (78–88) • Voltak, sírba hulltak (89–90) • Virágvasárnapi remény (91–94) • Fájdalmat enyhítő kísérlet (95–99) • Hogy orcánk ne piruljon… (100–106) • Szókertjeink művelése (107–112) • Hogy és mint vagyunk, feleim? (113–118) • Millenniumi gond és remény (119–122) • Új magyar égbolt (123–127) • Öt szál ünnepi gyertya (128–131) • Magyarok vigasza (132–138) • Szent István fehér kövei (139–143) • „Utólszor még Isten nevében…” (Kemény Zsigmond) (144–146) • Kalandos kegyelet (Naplójegyzet Petőfiről) (147–153) • Késik halálod (Ady Endre) (154–156) • Ábel hűségéről (157–158) • „Emberek! Mind magyarok vagyunk!” (Tamási Áron 100. születésnapjára) (159–164) • Jégtörő gondolatok bátor hirdetője (Tamási Áron) (165–172) • Tamási Áron esete Groza Péterrel (173–187) • A Hitel halhatatlan fővédnöke (Illyés Gyula) (188–198) • Emlékszilánkok Harag Györgyről (199–209) • Kovács Györgyről, akinek szerzője lehettem (210–218) • Fegyenclázadás (Szőcs Kálmán) (219–220) • Hazanéző szomorúság (Csőgör András) (221–223) • Hol a biztonság mostanában? (224–227) • Drámákról, sorokban /cikluscím/ (228) • Töredéksorok (Az ugató madár) (228) • Magyarok három felvonásban (229–230) • Vigyorgó búbánat (231) • Két évtizedes kapcsolat (232–233) • Tíz év múltán… (234–236) • Ködök országában fölfénylő remekmű (237–241) • Taps, fényváltás, rendszerváltás (242) • Lohinszky-régió (243–245) • Jó estét, Nemzeti! (246–249) • Képzelt asztal és koccintás (250–251) • Ideje van az újjászületésnek /cikluscím/ (253) • Óceáni följegyzések (255–257) • Szolgák felelőssége és a humánum parancsa (258–259) • Maradunk, ahol voltunk és leszünk, ahol vagyunk (260–262) • Mindennek rendelt ideje van (263–266) • Egységes küzdelmet az ártatlanul elítéltekért! (267–270) • Életmentő szolidaritás (271–273) • Segélykiáltás iskoláinkért (274–275) • Közelítő messzeségek (276–278) • Nem a szavak szépségversenye (279–282) • Magyarok Transzjordániában (283–284) • Hírünk és hamvunk (285–288) • Syn-dromos (289–292) • „… szikrányi vigasz…” (293–294) • Gond és üdvözlet a Múzsának (295–297) • Marosvásárhely szellemképe (299–300) • Rendőri álomfeladat (301–303) • Volt egyszer egy magyar egyetem (304–305) • Önismeret – honismeret (306–307) • Az emlékezés is küzdelem (308–310) • Ünnepi köszöntés – szelíd füstölgéssel (311–313) • Karácsonyok /cikluscím/ (314) • Ünnepi éjszakák (314–315) • Szentséges éj (316–317) • Ál-pálfordulás (318–319) • Alvadtvér-színű a táj (320–321) • Üzenet Erdélyből (322) • Szenteste a lövészárokban (323–324) • Üzenem… /cikluscím/ (325) • Levél Bernből (Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem konferenciájának résztvevőihez. Bern, 1989 márciusában) (325–326) • Levél Szász Jánosnak (Mvh., 1991. szept. 19.) (327–329) • Csoóri Sándornak, a Magyarok Világszövetsége elnökének (Mvh., 1991. dec. 27.) (330) • Levél Csoóri Sándornak (Mvh., 1992. aug. 1.) (331–332) • Születésnapi sorok Agárdy Gáborhoz (333) • Tapsos áldás a belépőre (334–335) • Tévedett-e Tőkés László (Levél Szász Jánoshoz; Mvh., 1993. márc. 30.) (336–343) • Kék szárnyú sirálymadarak (Levél Csoóri Sándorhoz; Mvh., 1993. máj. 22.) (344–347). – 2. kötet: Ideje van az újjászületésnek (5–10) • Domokos Gézának, a Kriterion volt igazgatójának, sors- és bajtársamnak a kisebbségi küzdelemben (11–13) • Levél Kabós Évához (14–16) • Hatalmas, virrasztó szellemünk (17–21) • Levél a Pusztakamarásra látogató magyartanárokhoz (22–24) • Születésnapi levél Dobos Lászlónak (25–29) • Gyászőrségben /cikluscím/ (30) • Üzenet Galló Árpádnak (30–31) • Antall József koporsója előtt (32–36) • Gyilkos perc áldozatáról (Sík Ferenc) (37–38) • Egy színész halálára (Héjja Sándor) (39–40) • Páll Árpád halálára (41–42) • Búcsúlevél Vita Zsigmondhoz (43–45) • Könyörgés Czine Mihályért (46–54) • Sinkovits Imre halálára (55–56) • Sorsával szembe szaladó (Sinkovits Imre ravatalánál) (57–59) • Sorsunk és jellemünk – Beszélgetések /cikluscím/ (61) • Sors és írás (63–65) • Ugrás a semmibe (Kiss Zsuzsa, 1991) (66–86) • Hétköznapi beszélgetés – a megmaradásról (Marosi Barna, 1991) (87–94) • Hatszázharminc álmatlan éjszaka után (Kiss János, 1992) (95–101) • Rémképünk a romániai magyarság megsemmisülése (Frigyesy Ágnes, 1992) (102–105) • Új advent költözött Erdélybe (Szendrei Lőrinc, 1992) (106–115) • A lehetetlen ostroma (Dudás Károly, 1992) (116–120) • Megszentségtelenítik a székelység szent hegyét (Lengyel András György, 1992) (121–124) • Meg kell maradni! (Komoróczy György, 1992) (125–129) • Földközelben – beszélgetés faluról, megmaradásról (Makkay József, 1992) (130–137) • „A romániai magyar oktatás követelményeit a román államnak kell megoldania” (Miksa Lajos, 1992) (138–147) • A kényszerűségnek kínja és gyakorisága (Lőcsei Gabriella, 1993) (148–154) • A közös asztal reménye (Frigyesy Ágnes, 1993) (155–164) • Könyvek – hazajáró lelkek (Marosi Barna, 1993) (165–171) • Állapotunk: Csáky szalmája (Tófalvi Zoltán, 1994) (172–173) • Nyári beszélgetés – a Heródes napjai okán is. (Cs. Nagy Ibolya, 1994) (174–181) • Sérülések (Sütő András a közérzetéről, a megosztottságról és a kisebbségi sorsról) (B. E.–K. D., 1994) (182–185) • Skandalum-e, ha egy magyarországi író hazavágyódik Romániába? (Válasz a mi sorsunk útját járó ifjú barátom, Czigány Zoltán egyetlen kérdésére; Czigány Zoltán, 1994) (186–189) • A bizantin képmutatás bajnokai kiszorulnak az európai emberi jogi fórumokról (Lőcsei Gabriella, 1995) (190–194) • Visszája helyett nézzük a színét! (Pintér Dezső, 1995) (195–201) • Adventi beszélgetés – a várakozásról (Cs. Nagy Ibolya, 1995) (202–210) • Beszélgetés a Káin és Ábelről (Nagy Miklós Kund, 1996) (211–216) • Irodalomról, gyarmati sorsról, létünk csodáiról, remélt rendes feltámadásunkról (Beke Mihály András, 1997) (217–223) • Be nem gyógyuló seb… (Vígh Árpád, 1997) (224–231) • Ki vagy te, Sütő András? (Farkas László, 1997) (232–234) • Őrszem a Hargitán (Fenyvesi Félix Lajos, 1997) (235–238) • „Uram, maradj velünk, mert esteledik” (Ablonczy László, 1998) (239–257) • Élet és mű egysége (Nádor Tamás, 1998) (258–262) • Régi gondok – új paradigmák (Földessy Dénes, 1998) (263–264) • Élj sokáig, s halj meg hamar! (Csépe Krisztina, 1998) (265–271) • Sorsunk és jellemünk (Raffai István, 1998) (272–277) • Igyekeztem fehéren, tisztán hordani az anyanyelv köntösét (Erdélyi Erzsébet – Nobel Iván, 1999) (278–291) • Kálvin… Petőfi… (Ablonczy László, 1999) (292–296) • Párizsban Sütő Andrással (Ablonczy László, 1999) (297–302) • Magyarok néma vonulása (Mózes Edit, 2000) (303–305) • Az alamizsna nem elég (Tibori Szabó Zoltán, 2000) (306–316) • Tíz év múltán – egy véres éjszakáról (Mózes Edit, 2000) (317–324). ¤ Ismertető: S33220 Sylvester Lajos: Háromszék, 2003. máj. 3. |
